Mikroműanyagok - ezt érdemes tudni róluk!
Egyre több helyen találkozni ezzel a mikroműanyag fogalmával, mégis kevesen tudják, hogy pontosan mit értünk alatta. A mikroműanyag egy nagyon apró méretű részecske, azonban környezetszennyező hatása annál nagyobb mértékű.
.
A gigászi mennyiségű műanyaghulladék miatt a miniatűr problémaforrás mára már szinte mindenhol jelen van: a levegőben, a földben, a vízben és az emberi szervezetbe is bekerül, anélkül, hogy tudnánk róla.
Ezért mostanra nem csak természetvédelmi okokból, hanem az egészségünk megóvása érdekében is fontos, hogy megismerjük a mikroműanyagok hátterét.
Lássuk a részleteket!
Mi az a mikroműanyag? Kezdjük az alapokkal!
A műanyag kémiai szerkezetéből adódóan egy kifejezetten ellenálló és strapabíró anyag.
Ez a sajátosság kereskedelmi oldalról mindig is csábítóan hatott, de ebből fakad az összes hátulütő is. Amellett, hogy a mikroorganizmusok képtelenek lebontani és hasznosítani a környezet ökoszisztémájába bekerülő plasztikot, a műanyag strapabírása a kémiai folyamatokkal szemben is győzedelmeskedik.
A környezetbe kikerülő műanyaghulladék jelentős része nem lebomlik, hanem elképesztően kicsi, láthatatlan részekre aprózódik.
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a műanyag “széteséséből” származó, a szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható darabkákat nevezzük mikroműanyagoknak.
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a műanyag “széteséséből” származó, a szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható darabkákat nevezzük mikroműanyagoknak.
A mikroműanyag mérete 5 milliméternél kisebb, és épp ezért mondhatjuk, hogy a környezetszennyezés egyik legalattomosabb formája. Attól függően, hogy a mikroműanyagok melyik fajtájáról - vagyis milyen műanyag termék részecskéiről - beszélünk, alakjuk szerint változatosak.
A mikroműanyagokra már az 1970-es években is felfigyeltek a kutatók, de csak az elmúlt 20 évben váltak a tudományos színtér központi témájává.
A mikroműanyagok fajtái, avagy a mikroműszálaktól a PET-palackok mikroműanyag darabkáiig
A témakör kutatói jelenleg két csoportját is elkülönítik az apró plasztikdarabkáknak, amelyeket egyszerű módon elsődleges és másodlagos mikroműanyagoknak neveznek.
Előbbi kategóriába tartoznak azok az 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék, amelyeket egy termék összetevőjeként szándékosan készítenek ekkorára (ilyenek találhatóak például némelyik fogkrémben vagy az olyan kozmetikai szerekben, mint a hagyományos bőrradírok, csillámporok, stb.).
A második kategóriába pedig azok az 5 mm-nél kisebb műanyag-szennyeződések tartoznak, amelyek a környezetbe kikerülő műanyaghulladék vagy a használatban lévő plasztik termékek kémiai vagy fizikai morzsolódása, leválása, aprózódása útján keletkeznek. Ebben az esetben gondolhatunk a gépjárművek gumiabroncsának kopására, a szintetikus, műszálas ruhák mosására vagy a PET-palackok bomlására: tehát az összes olyan folyamatra, amely valamilyen módon a műanyag “bomlását” eredményezi.
Ez az oka annak, hogy a mikroműanyag PET-palackos ásványvíz fogyasztásával is bejuthat a szervezetünkbe.
A mikroműanyagok veszélyei
Bár a nagyméretű műanyagok sem barátságos alternatívák, de a tulajdonságaik nem engedik, hogy bekerüljenek a táplálékláncba. De ahol műanyag van, ott előbb vagy utóbb mikroműanyag is lesz.
A mikroműanyagok veszélyei több tőről fakadnak. Már az anyaguk tekintetében is jelentős kockázatot jelentenek, de a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a víz felszínén úszva különféle szennyezőanyagokat is képesek megkötni. Így még kockázatosabb formában kerülnek be az élőlények, a planktonok, tengeri halak, kagylók szervezetébe.
Ráadásul magából a műanyagból is további káros vegyületek szivároghatnak. Ez még komolyabb problémákat generálhat: felborulhat az élőlények hormonegyensúlya, károsulhat az emésztőrendszerük, amely végül a pusztulásukhoz vezethet. Az eltérő műanyagtermékek előállítása során a gyártók ugyanis egyéb adalékokat (lágyítókat, színezéseket, égésgátlókat, stb.) is használnak, a gyártás céljának megfelelően.
A mikroműanyag tehát további toxikus anyagokkal is terheli az élőlények szervezetét.
Mikroműanyagok hatása az emberi szervezetre
A mikroműanyagok az emberi szervezetbe is képesek bejutni. Belélegezzük, megisszuk, vagy a korábbi gondolatokhoz kapcsolódva, tengeri kagylókon és halakon keresztül elfogyasztjuk őket.
Bár az emberekre mért hatásukról egyelőre még nem születtek reprezentatív adatokkal alátámasztott kutatások és tanulmányok, abban biztosak lehetünk, hogy a mikroműanyagok a szervezetben semmiképp nem jelentenek jót. Így ugyanis a műanyag-szennyezésen túl, a korábban említett gyártási adalékanyagok is károsíthatják az egészségünket.
Mikroműanyag-szennyezés, avagy mikroműanyagok a vizekben
A 2010-es évek második felében a műanyag-szennyezéssel kapcsolatos vizsgálatok száma megnőtt, amelyek során a kutatók tengerek, európai folyók és tavak víz- és üledékmintáit tanulmányozták.
Az egyik legdrasztikusabb vizsgálati eredményt egy 2018-ban megjelent publikáció tartalmazza, amelyet az Exeteri Egyetem és a Plymouth Marine Laboratory szakemberei végeztek. A kutatásból az derült ki, hogy Nagy-Britannia környékén gyakorilag alig él olyan tengeri állat, amelynek a szervezetében ne találtak volna mikroműanyagot. Összesen 150 emlős (köztük 50 bálna, 50 delfin és 50 fóka) szervezetét vizsgálták és mindegyikben találtak műanyag darabkákat.
Egy ausztriai mintavételnek köszönhetően azt is tudjuk, hogy a Dunán keresztül évente hozzávetőlegesen 1500 tonna mikroműanyag érkezik Magyarországra.
Továbbá ahogyan máshol, úgy hazánkban is jelentős veszélyforrást jelentenek a szennyvíztisztító telepek, mert a szennyvízben felgyülemlő mikroműanyagokat a tisztítási procedúrák sem képesek eltávolítani. Ez köbméterenként akár 100, de 1500 mikroműanyag részecskét is jelenthet. Ezáltal a mikroműanyagok az elfolyó szennyvízben is nagymértékben jelen vannak, amelyek ezáltal élővizeinkbe is be tudnak kerülni.
Nyugat-Európa egyik legjelentősebb folyóját, a Rajnát is vizsgálták már kutatók. 11 ponton vettek mintát Ausztria területén a folyóból és mindegyikben be tudták azonosítani az apró mikroműanyag szennyeződéseket. Mivel a Rajna Észak-Magyarországon belefolyik a Dunába, így az ausztriai mintavétel eredménye csak egy szelete lehet annak, hogy milyen mértékű mikroműanyag érkezik hozzánk.
Létezik mikroműanyag vízszűrő?
Finom, ásványi anyagokban gazdag vízhez nem csak PET-palackos formában lehet hozzájutni.
A BWT konyhapultba építhető víztisztítói között találhatóak olyan termékek, amelyek ultraszűrő membránjaiknak köszönhetően mikroműanyag szűrőként is funkcionálnak. Ilyen például az AQA Drink MPC400 magnéziumos szűrőpatron és a Woda Pure S-CUF vízszűrő patron.
Ezek több lépésben szűrik meg az otthoni, vezetékes vizet. A lebegő szennyeződések, a vízben jelenlévő íz- és illatrontó anyagok, a baktériumok és mikroműanyagok mennyiségét is képesek redukálni. Ennek eredménye a kellemes ízű, helyben szűrt víz, amely egyaránt támogathat egy környezettudatosabb és egy kiegyensúlyozott életmód kialakításában.
Kényelmi és fenntarthatósági szempontból is hozzájárulnak az életünkhöz a helyi víztisztító megoldások. Segítségükkel búcsút inthetünk a betétdíjas PET-palackok beszerzésének, tárolásának és újrahasznosításának. Az egyszerhasználatos műanyagok mellőzésével csökkenthető a műanyaghulladék-termelés, ezáltal pedig a mikroműanyagok mennyisége is.
Az ásványvizes palackok jelentette műanyagmennyiséggel szembeállítva, a vízszűrő patronokat csak 6 havonta szükséges cserélni. A cserepatron rendelésekor az elhasznált patronok visszaküldhetőek a BWT-hez, amelyeknek 99%-a újrahasznosításra kerül.
Csökkentsük a mikroműanyag-szennyezést!
A mikroműanyagok a mindennapi életünkben is lépten-nyomon jelen vannak. Ezért különösen fontos, hogy néhány tudatos megoldással hozzájáruljunk a műanyaghulladék-termelés csökkentéséhez.
Vásárlás előtt érdemes megnézni a ruhák címkéit, kozmetikumok, illetve tisztítószerek leírásait, és sokat segít, hogyha az egyszer használatos műanyagokat - mint a PET palackokat - is száműzzük az életünkből.
A mikroműanyagok meglévő és lehetséges hatásait megismerve még egy jelentős érv szól a műanyagtermelés és -használat redukálása és a megfelelő hulladékkezelési módszerek kidolgozása mellett.
Egy ideje már szóbeszéd tárgyát képezi a mikroműanyaggal előállított termékek szabályozása az EU-ban, azonban a gyakorlatban erre még csak az Egyesült Államokban látni példát. Az USA-ban 2015 óta tilos kozmetikai termékekben mikroműanyag szemcséket vagy gyöngyöcskéket használni.
Remélhetőleg ilyen, és ehhez hasonló korlátozások itthon is minél előbb bevezetésre kerülnek, de addig is, tanácsos a saját életünkbe is változást hozni, legyen szó akár a műszálas ruhadarabok elkerüléséről vagy a mikroműanyagot is szűrő konyhai víztisztító rendszerek otthoni telepítéséről.
